Összeszoktatás

Nincs is annál szebb, amikor bővítjük eddigi csapatunkat, vagy éppen az egykénk mellé társat hozunk,de fel kell készülnünk arra is, hogy az esetek nagy részében ez nem megy zökkenőmentesen. Az új családtag érkeztével „felborul” a régi rend, hisz az újdonsülttel együtt borul az addigi hierarchiai rangsor is, valamint kapnak maguk mellé egy urgáló, pattogó, folyton kérdező mini mócsingot, amit a régi bandának meg kell emésztenie. Többféle módon nekifoghatunk az aprólék beszoktatáshoz. 

Karanténidő letelte után ami jellenzően 2 hét megkezdhetjük az összeszoktatást.

Első körben talán annyi is elég, ha a szállító szellőző nyílásain össze tudnak szimatolni, de ha picit bátrabbak vagyunk és úgy látjuk nem lesz gond, akkor a szállítót felnyitva engedjük meg, hogy megnézzék közelebbről is egymást.

Az ujoncot ugye elszakították az anyukájától, tesóitól, új helyen van, számára teljesen idegen szagokkal, idegen mindennel. Idővel hozzánk szokik majd ő is és kezes lesz mint a régiek. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha most lesz elsőnek patekunk és tapasztalatlanok vagyunk velük.

Idő, idő és még több idő kell...

Fő a türelem és a kitartás. :)

Néhány esetben előfordul az a ritka dolog, hogy szinte azonnal elfogadják, elismerik csapattagnak a kicsit, ez lenne mindenki számára a legideálisabb,azonban sokszor nem fenékig tejfel minden.Ha már pár napja nálunk a jövevény és picit ismer már minket akkor bele lehet fogni a nehézségekbe.

1.módszer:

Ketrecek egymás mellett történő elhelyezése avagy az Ikerketrecelés

Ez a leghumánusabb és legkevesebb direkt stresszel járó módszer. Az ikerketrecelést érdemes hetekig, ha szükség van rá hónapokig is csinálni, emiatt sajnos nem népszerű a türelmetlen gazdik körében. Pedig semmit nem szabad elkapkodni, hiszen évekre lesznek egymás társai majd a pockaink, tehát fontos a jó kezdés.

Itt érdemes arra figyelni, hogy ne tudjanak kárt vagy nagyobb sérülést okozni egymásnak az átnyúlkálások, harapdálások kapcsán, tehát ne rakjuk annyira közel, hogy baj történhessen és állatorvos legyen a vége. Jellemzően ha a kicsi és a régi banda ketrece pár hétig egymás mellett van, valamit ez idő alatt az almot és a rongyokat, függőket cserélgetjük a 2 keti lakói között, hatásos tud lenni. Így egész nap látják egymást, szokják egymás szagát, jelenlétét, az alom és rongy cserével pedig még intenzívebb a dolog. Ha megoldható, a csapatokat is cserélgethetjük a két ketrecben (ha mindkét ketrec elég nagy).

Emellett persze szükséges mindennap összeengedni őket, persze felügyelet mellett, ha gond lenne közbe tudjunk avatkozni. Ezzel a módszerrel eddig 3 alkalommal volt sikeres összeszoktatásom. Körülbelül 2 hét a fent leírt módszerrel, majd a 2. hét után a leendő közös otthon szagmentesre tisztítása, függők, rongyok, polcok elmosása után stb. mehetnek egybe a pockok.

Nagyon kevés esetben lehetséges, hogy ez sem elég idő még. 

Ha így történne folytassuk tovább amit az első 2 hétben tettünk, egészen addig amíg szükséges.

2.módszer:

Ha elég nagy a leendő közös otthon, megoldás lehet a jövevény beszoktatós kisketijét betenni a nagyba. Talán így a legközvetlenebb a napi 24 órás kontakt egymással, így hamarabb mehet egybe a banda. Ennél is célszerű az almot, egyebeket cserélgetni a ketik között, valamit itt is kell a mindennapi együtt szabad terepen történő kiengedés. Ha úgy látjuk, hogy a kinti együttlét során nincs probléma és a ketin belül is minimális a gond, akkor próbáljunk tovább lépni. Nyissuk ki a kicsi ketijét, engedjük ki a nagyokéba, de ne vegyük még ki az ő helyét. Persze itt is legyünk közelben ha baj lenne. Így lehetősége van az aprónak visszavonulnia, ha veszélybe érezné magát, valamint ha gond lenne, akkor gyorsan tudunk lépni az ajtó lezárásával. Ha úgy tűnik működő képes ez a variáció, akkor napi szinten fél-egy órára nyissuk ki az ajtót és engedjük ki őt a nagyokéba. Célszerű 1-2 hétig így tenni, és ha ezen idő alatt problémamentes és javulást mutató, akkor 1-2 hét után meglehet próbálni egész napra nyitva hagyni, majd ha már ezzel sincs gond, akkor kivehetjük a kisketit és ave boldogság.

3.módszer

Közös "rettegés" - ez természetesen nem azt jelenti, hogy extrém stressznek tesszük ki az állatokat vagy bármilyen formában fájdalmat okoznánk nekik, a cél csupán az, hogy együtt éljenek át egy izgalmi állapotot. Tegyük őket szállítóba, kisketibe és induljunk útnak velük. A kinti, mindannyiuk számára ismeretlen környezet jó alkalom arra, hogy összerázódjon a banda. Közösen izgulnak, aminek általában közös összebújva alvás a vége. :) Akár gyalogosan, akár autóval, de akár otthagyva őket egy ismerősnél, családtagnál, akiben megbízunk 1-2 órára, addig semmi bajuk nem lesz és elég valószínű, ha nem vagyunk ott, akkor lejjebb adnak az arcukból és sikerrel járhatunk. A "félelem" jó összekovácsoló eszköz lehet.

Ennek lehetséges másik változata, amikor az egész bandát elköltöztetjük valakihez. Rokon, barát,  1-2 hétre, hisz a mindenki számára idegen környezet, valamint az, hogy mi nem vagyunk mellettük, velük egész nap szintén jó kapocs kialakulására ad esélyt. Persze látogassuk őket, ha ott vagyunk, és ha "ügyesek", nem bántják egymást, dicsérjük meg, milyen jó kis csapat lettek egy jó adagnyi közös simogatás, nyünyüzés kíséretében. Ez a módszer is pár hét alatt hatásos és hazaköltözés után nincs gond .

4.módszer

A vizes szoktatás.

Engedjünk a kádba kevés vizet, ami kellemes hőmérsékletű, langyos vagy kézmeleg. Annyi víz legyen csak, amiben az állatoknak még leér a lába. Vigyük be őket a fürdőbe és tegyük őket a vízbe. Jellemzően nem azzal lesznek elfoglalva, hogy egymást vagy az újat gyepálják, hanem azzal, hogy keresik a kijáratot a "medencéből". Kis időt hagyjuk őket így, majd egy plédre,törölközőre rakjuk ki a patikat. Elég nagy százalékban saját maguk majd közös mosdatásba kezdenek, így ezzel is közelebb kerülnek egymáshoz.

Célszerű mindig karantén időt tartani, hisz jöhet bármilyen jó helyről is a pateszunk, de hozhat magával vagy útközben is szedhet magára bármit, ami bajt okozhat. Kb. 2 hét mondható reális hosszúságú karantén időnek.

A leírt módszerek itteni tapasztalatok alapján íródtak. Bármelyik kombinálható bármelyikkel. Előfordulhat az is, több módszert kell bevetnünk a siker érdekében de megéri. Ahogy kezdtem, néhány esetben szinte pillanatok alatt befogadják az újat, de sajnos nem ez az általános. Átlagosan 1-2-3 hét szokott kelleni, de akár ennél hosszabb is lehet. (Nekem az utolsó 5 hétig tartott.) Ha nincs elsőre szerelem, ne siettessük őket, majd lesz... :))

Türelem és kitartás kell, semmi más. Soha ne vessünk be velük szemben kényszert, ne bántsuk őket azért, mert nehezebben megy.

Egyet ne felejtsünk el :

odavittünk hozzájuk, az ő jól megszokott kényelmes, nyugis kis életükbe egy új, ugra-bugra, fültépős, szőrhúzgálós kis fitty-fenét anélkül, hogy megkérdeztük volna, ők akarják e…

Tehát ne várjuk el, hogy mindig jó pofit vágjanak minden őket érintő "hülye" ötletünkhöz. :)))